Mesterséges intelligencia és kiberbiztonság
A modern titkosítás legfontosabb elemei közé tartozik az egyirányú függvény fogalma. Ez olyan matematikai művelet, amelyet könnyű végrehajtani, de visszafelé – vagyis az eredeti bemenet kinyerése – gyakorlatilag lehetetlen, ha nem ismerjük a kulcsot. A kódalapú kriptográfiában a szindrómakódolás éppen ezt a szerepet tölti be: gyorsan kiszámítható, de visszafejteni csak a megfelelő dekóderrel lehet. Mi … Olvass tovább
A McEliece-kriptoszisztéma lényege, hogy egy hibajavító kódot használunk nyilvános kulcsnak álcázva. Ez a kód belül jól strukturált – például egy Goppa-kód –, de kívülről véletlenszerűnek tűnik. A felhasználó olyan transzformációkat alkalmaz a kódrendszer generátormátrixán, amelyek elrejtik annak valódi szerkezetét. A támadó nem lát mást, csak egy véletlenszerű mátrixot – és ez teszi a visszafejtést gyakorlatilag … Olvass tovább
A kódalapú kriptográfia nem újkeletű ötlet. Már 1978-ban, a kvantumkorszak árnyéka nélkül, Robert McEliece bemutatott egy olyan nyilvános kulcsú titkosítási rendszert, amely hibajavító kódokon alapult. Azóta több évtized telt el, de a rendszer alapját képező matematikai problémát – a generikus szindrómadekódolást – sem klasszikus, sem kvantum algoritmusokkal nem sikerült hatékonyan megoldani. Mi az a hibajavító … Olvass tovább
A kvantumfenyegetés láthatatlan, de halad – a felkészülés nem halogatható Sokan azt gondolják, hogy majd akkor érdemes post-kvantum algoritmusokra váltani, ha már valóban működnek a nagyteljesítményű kvantumszámítógépek. Ez azonban hibás gondolkodás. A titkosítás nemcsak a jelenről, hanem a jövőről is szól: minden ma titkosított adat, amelyet hosszú távon meg kell őriznünk, veszélybe kerül, ha nem … Olvass tovább
A klasszikus kriptográfia a digitális kommunikáció védelmét a matematikai nehézségekre bízza. A kvantumkriptográfia viszont egy teljesen más utat követ: a fizikai törvényszerűségeket használja arra, hogy a kommunikáció feltörhetetlen legyen. Ennek az új megközelítésnek nem az az erőssége, hogy bonyolultabbá teszi az algoritmust, hanem hogy olyan alapra épít, amelyet elvileg nem lehet megsérteni – hacsak nem … Olvass tovább
A post-kvantum kriptográfia nem egyetlen technológiát jelent, hanem egy sokszínű, egymással versengő módszercsaládot. Mindegyik saját matematikai struktúrára és kihívásra épít, mindegyik másképp közelíti meg a biztonságot és a hatékonyságot. Nincs egyetlen “tökéletes” megoldás – különböző alkalmazásokhoz különböző típusú post-kvantum algoritmusok illenek. Kódalapú kriptográfia – a veterán, amely még mindig állja a sarat A legismertebb kódalapú … Olvass tovább
Ahhoz, hogy választ adjunk a kvantumfenyegetésre, teljesen új alapokra kell helyeznünk a kriptográfiai megközelítéseinket. A kulcs nem az, hogy a meglévő algoritmusokat „megerősítjük” – például hosszabb kulcsokat használunk –, hanem hogy olyan matematikai problémákat választunk, amelyek önmagukban is ellenállnak a kvantumalgoritmusoknak. Ezeket hívjuk kvantumrezisztens vagy post-kvantum algoritmusoknak. Az új típusú biztonság nem bonyolultabb – másféle … Olvass tovább
Amikor az RSA vagy az ECDSA algoritmusokat kifejlesztették, azok olyan matematikai problémákra épültek, amelyek megoldása klasszikus számítógépeken évezredekig is eltarthatott volna. Ilyen probléma például a nagyszámok prímtényezősítése vagy a diszkrét logaritmus kiszámítása. Ezen számítási nehézségekre épült fel az egész modern digitális hitelesítés és titkosítás. Ám ez a modell nem veszi figyelembe a kvantum-számítási paradigmát, amely … Olvass tovább
A digitális világ alapja a titkosítás. Jelszavaink, banki tranzakcióink, egészségügyi adataink, vállalati levelezéseink mind titkosítva utaznak az interneten. Ma a legtöbb ilyen rendszer az RSA, a DSA vagy az elliptikus görbéken alapuló ECDSA algoritmusokra támaszkodik. Ezek a rendszerek olyan matematikai problémákra épülnek, amelyeket a klasszikus számítógépek nem tudnak hatékonyan megoldani. Legalábbis eddig így hittük. A … Olvass tovább
Bizalmasság, sértetlenség, rendelkezésre állás: ez a három alapelv adja az információbiztonság gerincét.
A mesterséges intelligencia nem egyetlen ötletből pattant ki. Inkább olyan, mint egy nagy fa, amelynek gyökerei különböző tudományágakból táplálkoznak: filozófia, matematika, pszichológia, idegtudomány, informatika, gazdaságtudomány – mind hozzátettek valamit ahhoz, amit ma AI-ként ismerünk. Ezek a területek nemcsak elméleti eszközöket adtak, hanem kérdéseket is, amelyekre az AI megpróbál választ találni. A filozófia például azzal foglalkozik, … Olvass tovább
Amikor a mesterséges intelligenciáról (AI – Artificial Intelligence) beszélünk, nemcsak egy technológiai irányzatra gondolunk, hanem egy olyan tudományterületre, amely megpróbálja megérteni, hogyan tud egy gép okosan viselkedni. Az “okos viselkedés” azonban sokféleképp értelmezhető: emberhez hasonló gondolkodásként, emberi viselkedés utánzásaként, logikus következtetésekre épülő döntéshozásként vagy épp racionális cselekvésként. Ez a négy megközelítés jól tükrözi, mennyire sokoldalú … Olvass tovább
Miért mond néha téves információkat az MI? Fedezd fel a nyelvi modellek hallucinációinak okait és veszélyeit!
A digitális világ egyre bonyolultabbá válik, és a hálózatok biztonságának fenntartása már nem csupán egyetlen technológiai elemre vagy folyamatra korlátozódik. A hálózati biztonság fejlesztéséhez és az esetleges támadások hatékony észleléséhez többféle adatforrást kell kombinálnunk, így szélesebb körű és megbízhatóbb rálátást nyerhetünk a rendszer állapotára és potenciális gyengeségeire. Négy fő adatforrást különösen hasznosnak találtak a szakemberek … Olvass tovább
Ismerd meg az AI építésének alapvető lépéseit a célmeghatározástól a hálózat betanításáig és finomhangolásáig.
Az emberek hajlamosak a dolgokat fekete-fehérnek látni: vagy igazunk van, vagy nincs. Azonban a mesterséges neurális hálózatoknak sokkal pontosabbnak kell lenniük. Egy neurális hálózat számára az 95%-os helyesség nagyon különbözik a 97%-ostól. A kihívás az, hogy a rendszer hogyan értékeli, mennyire van távol az igazságtól. Ebben a folyamatban a neurális hálózatnak szüksége van egy mérőszámra, … Olvass tovább
**Excerpt:**
Fedezze fel az incidens kezelési keretrendszerek világát, amelyek kulcsszerepet játszanak a biztonsági események hatékony kezelésében. Cikkünk bemutatja az incidens menedzsment fontosságát, és részletesen ismerteti a legnépszerűbb keretrendszereket, például a NIST Cybersecurity Framework-öt. Ismerje meg, hogyan segíthetnek ezek a keretrendszerek a szervezeteknek a kockázatok minimalizálásában és a válaszidők javításában. Olvassa el, hogy megtudja, hogyan alakíthatja ki saját incidens kezelési stratégiáját a legjobb gyakorlatok alapján!
Fedezd fel a Traffic Light Protocol (TLP) fontosságát a globális kiberbiztonságban! A TLP egy színkódolt információcsere rendszer, amely négy szintet tartalmaz: White, Green, Amber és Red. Ezek segítenek a biztonságos és hatékony információmegosztásban, csökkentve a kiberbiztonsági kockázatokat. Ismerd meg, hogyan segíthet a TLP a szervezeteknek a fenyegetések kezelésében és a biztonságos adatáramlás fenntartásában!
A PCI DSS segít megvédeni a hitelkártyaadatokat és csökkenteni a kiberfenyegetések kockázatát. Fontos minden vállalkozás számára.
Az emberi kommunikáció folyamatos fejlődésének korában nem meglepő, hogy a gépekkel való kommunikációnk minőségének javítására is törekszünk. A gépek közötti kommunikáció gyakran pontosabb, mint az emberi interakciók, hiszen a számítógépes hálózatok villámgyorsan és pontosan továbbítják az információkat. Mi az a természetes nyelvi feldolgozás? A természetes nyelvi feldolgozás (Natural Language Processing, NLP) lehetővé teszi, hogy természetes … Olvass tovább